Pályázati azonosító: EFOP-3.6.2-16-2017-00002
A projekt időtartama: 2017. június 1. – 2021. június 30.
Kedvezményezett:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
Konzorciumi partnerek:
Pannon Egyetem (PE)
Széchenyi István Egyetem (SZE)
Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 1 491 392 467 Ft.
A támogatás mértéke: 100%
A projekt átfogó célja, hogy a Széchenyi István Egyetem, a BME és a Pannon Egyetem együttműködésében megvalósuló tematikus kutatás által hazánk az eddigieknél sikeresebben tudjon beágyazódni az európai kutatási hálózatokba és ezáltal növelni tudja a magyar felsőoktatás potenciáljáta kutatás-fejlesztés és innováció terén. Jelen projekt kiemelt célja, hogy a konzorciumi partnerek kutatás-fejlesztési feltételrendszerének javítása keretében olyan szintű kutatásokhoz szükséges humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés valósuljon meg, amely megalapozza a kutatási eredmények felhasználásának és a kutatási tevékenységek hosszú távú finanszírozásának lehetőségét, ezzel jelentősen hozzájárulva a gazdasági szférával való együttműködés erősítéséhez. A kutatás elsődleges célja a jövőben meghatározó járműtechnológiák (autonóm járművek, e-mobilitás) tesztelési folyamatainak kutatása és a Zalaegerszegen épülő tesztpálya műszaki támogatása az érintett témában. A kutatás közvetlen célja az autonóm járművek és az elektromos járművek tesztelési eljárásainak kutatása, amely kiterjed a tesztelési módszerek különböző rétegeire (szimulációs technológiák, laboratóriumi tesztek, tesztpályán elvégezhető, korlátozott közúti és közúti tesztek vizsgálata), mind a komponensek, mind a rendszerek szintjén, megfelelő támpontot nyújtva a jelenleg Zalaegerszegen épülő tesztpálya jövőbeli funkcionalitásához. A speciális esetekre vonatkozó tesztek vizsgálata szintén megtörténik, mivel a baleseti helyzetek ezekben a különleges járművekben más kezelést igényelnek (pl. elektromos járművek nagyfeszültségű akkumulátorainak kezelése).
A projekt konkrét céljai: olyan kutatási projekt megvaósítása, amely mind a nemzetgazdasági célokhoz, mind pedig az Európai Unió által meghatározott kulcstechnológiákhoz, tématerületekhez kapcsolódik. Hálózatos formában a kapacitásokat összeszervezve működő kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projekt megvalósítása. A konzorciumi partnerek kutatásához szükséges humánerőforrás megteremtése, bővítése, a tudományos és kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítása. A kutatás sikerességét támogató kutatásmenedzsment kapacitások fejlesztése a konzorciumi partnerek intézményeiben. További cél, hogy hatékonyabbá váljanak a tudás- és technológia transzfer folyamatok a konzorciumi partnerek között. Hálózatosodás, kapcsolatépítés a konzorciumi partnerek hazai és nemzetközi beágyazottságának növelése érdekében a projekt kutatási területén nemzetközi szinten elismert itézményekkel, kutatókkal. A konzorciumi tagok működésében erősödjön a K+F+I fókusz, illetve a nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációja.
A projekt fő célcsoportjai: Felsőoktatási hallgatók: hallgatók, különös tekintettel doktoranduszok és predoktorok; Posztdoktorok, fiatal kutatók felsőoktatási oktatók, kutatók; Felsőoktatási intézmények K+F munkatársai.
Az autonóm járműirányítási rendszerek minden összetevője ki kell váltsa a jelenlegi sofőr egyes képességeit, társadalmi elvárás szempontjából statisztikailag szignifikánsan jobb hibarátával kell rendelkeznie a széleskörű elfogadottsághoz és bizalomhoz.
Ezek a komponensek a következők:
- Kooperatív járműirányítás,
- Komplex járműirányítási rendszer: érzékelés – döntéshozatal – beavatkozás,
- Kommunikáció, mely átszövi az összes elemet
Az egyes komponensek mindegyikét új megközelítéssel kell fejleszteni, tesztelni és validálni. Az érzékelés, döntéshozás és beavatkozás teljesen új szempontok szerint vizsgálandó, hiszen gyakorlatilag az emberi intelligenciával kell összemérhető teljesítményt nyújtania. A konvencionális algoritmusok alkalmazása korlátokba ütközik, emiatt újfajta, várhatóan mesterséges intelligencián alapuló módszereket is alkalmazni kell a rendszerben, melyek öntanuló, általánosító képességgel rendelkeznek. Az ilyen módszerek, rendszer komponensek kiértékelésére megfelelő eljárások napjainkban még nem ismertek, kutatás alatt álló témák. A járművön belüli, komponensek közötti, továbbá később a járművek közötti és járművek infrastruktúrával való kommunikációja elengedhetetlen összetevője az autonóm járművek irányítási rendszereinek. A kommunikációs rendszerek megfelelő valós idejű működésének biztosítása elengedhetetlen. A kommunikációs rendszer sérülékenysége komoly kockázatot jelent biztonsági szempontból, mely meghibásodáshoz, balesethez vezethet. Az elektromos járművek széleskörű elterjedése magával fogja hozni a töltőhálózat infrastruktúra fejlődését, mely jelenleg nem lenne képes kiszolgálni komolyabb mennyiségű elektromos jármű töltési igényét.
