MTA közgyűlés tudományos előadásokkal

Humánetológia, intelligens járművek, újrafogalmazott kérdések és tudományos válaszok a Monarchia Magyarországáról, tudomány és művészet kapcsolódási pontjai – megtekinthetők az MTA 187. közgyűlésének második napján elhangzott tudományos előadások.

Intelligens járművek: a fedélzeti irányító rendszerektől a teljes autonómiáig
Bokor József (vezető - Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpont), Dr. Palkovics László (Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., igazgató - Knorr- Bremse), Peter Kössler (ügyvezető igazgató - Audi Hungaria Motor Kft.)

Forrás: http://mta.hu/

A Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlését megújított programmal rendezték meg: a munkaközgyűlés és az akadémikusválasztás az első napon lezajlott, így a második napon a tudományé volt a főszerep, négy felkért előadóval. Összeállításunkban az előadásokról készült videofelvételeket nézhetik meg.

A fedélzeti irányítórendszerektől a teljes autonómiáig juthattak el képzeletben az intelligens járművek iránt érdeklődők Bokor József, az MTA rendes tagja,Palkovics László, az MTA rendes tagja és Peter Kössler, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. ügyvezető igazgatója előadásán. Kiderült, hogy milyen jelentősége van a fejlesztésben az érzékelésnek, a kommunikációnak, a járműdinamikának és az irányításnak. Azt is megtudhatták a résztvevők, hogy milyen minőségi követelmények jelennek meg az ember által vezetett járműveken alkalmazott fék-, kormány- és felfüggesztésirányításhoz képest az irányíthatóság, az elérhetőség és a robusztusság terén. A három szakember az alapkutatás és fejlesztés, a felsőoktatás, valamint egy nagy gyártó cég szemszögéből mutatta be az autonóm járművek hazai kutatási eredményeit, jövőbeli lehetőségeit. Ezek az eredmények nagymértékben hozzájárultak és hozzájárulnak a járműiparban jelen levő cégek, fejlesztő központok idetelepüléséhez és fejlesztő tevékenységük sikeréhez.

Az Intelligens járművek: a fedélzeti irányítórendszerektől a teljes autonómiáig című előadás itt megtekinthető.


Bokor József
Fotó: mta.hu/Mudra László

Az előadók kérdésekre is válaszoltak.


Csányi Vilmos, az MTA rendes tagja azt mutatta be, hogy az állati viselkedéssel foglalkozó etológiából hogyan alakult ki a humánetológia, és ennek segítségével hogyan lehet rekonstruálni az emberi viselkedés evolúcióját, amely a modern társadalmi problémák megértéséhez is hozzájárulhat. Előadásában kitért arra is, mit értünk pontosan humánetológián, és milyen tudományágak eredményeit használják a szakterület kutatói. Beszélt továbbá arról, hogy viselkedésvizsgálatok alapján az embert a közösségek megjelenése és kifejlődése különbözteti meg a legjobban az állatoktól. Szó volt a közösségek evolúciójának hosszú folyamatáról és annak legfontosabb állomásairól, valamint a modern társadalmakban tapasztalható archaikus hiedelemrendszerek felbomlásáról és a tényekre szorítkozó tudomány megjelenéséről is.

Az Etológia, ember, társadalom című előadás itt megtekinthető.


Csányi Vilmos
Fotó: mta.hu/Mudra László

Az előadás után Csányi Vilmos kérdésekre válaszolt.


Az Osztrák–Magyar Monarchia kutatóit érdeklő problémákról, a tudományos válaszokat igénylő kérdések újrafogalmazásáról és a lehetséges válaszokról beszélt Kövér György, az MTA levelező tagja. A Monarchia felbomlását követően a társadalomtudósokat elsősorban az foglalkoztatta, mi vezetett a kétközpontú birodalom széthullásához, a Párizs környéki békék okozta nemzeti katasztrófákhoz. A kiegyezés százéves jubileumakor, az 1960-as években elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon Ausztriának vagy Magyarországnak volt-e több haszna a két államterület gazdasági uniójából. Ma más problémák foglalkoztatják a Monarchia történetének kutatóit: mennyire determinálta az egyes területek eredeti fejlettségi szintje a tartományok, tájegységek későbbi dinamikáját? Csökkentek vagy éppen növekedtek az infrastruktúra rohamos fejlesztése, az egységes piac révén a területi egyenlőtlenségek? Mennyire élezte ki a gazdaság dinamizálódása a társadalmi feszültségeket? E kérdések mellett az előadó arra is próbált választ adni, hogy vajon születhet-e a Monarchia Magyarországáról nem a kronológiának és a politika bálványainak áldozó történetírás.

A Gazdasági növekedés – területi egyenlőtlenségek – társadalmi konfliktusok a dualizmus korában című előadás itt megtekinthető.


Kövér György
Fotó: mta.hu/Mudra László

Kocsis Károly kommentárja és a kérdésekre adott válaszok itt tekinthetők meg.


„A líra: logika; de nem tudomány” – vallja József Attilát idézve Jeney Zoltán zeneszerző. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja azt mutatta be, milyen kapcsolódási pontjai vannak a tudománynak és a művészetnek. Felidézett néhányat azok közül az esetek közül, amikor egy művészi alkotás nem jöhetett volna létre előzetes tudományos felfedezés(ek) nélkül. Beszélt arról, miként vette birtokba a Püthagoraszig visszavezethető, kezdetben egyszólamú európai műzene a középkori többszólamúság kezdeteitől napjainkig – az egyre összetettebb együtthangzások alkalmazásával – a hangok fizikai tulajdonságait, azaz a harmonikus felhangrendszert. A káosszal, az álommal és a fraktálokkal kapcsolatba hozható zenei példákkal pedig az előadása címében felvetett kérdésre igyekezett válaszolni.

A líra: logika de nem tudomány című előadás itt megtekinthető.


Jeney Zoltán
Fotó: mta.hu/Mudra László

Laczkovich Miklós kommentárja és a kérdésekre adott válaszok itt tekinthetők meg.

2017. november 7. / Széchenyi István Egyetem