AZ ALAPOKAT RENGETI MEG A MOBILITÁS FEJLŐDÉSE

A mobilitás fejlődése a gazdaság és a mindennapok alapjait fogja megrengetni, s azok az országok, amelyek ehhez jól alkalmazkodnak, versenyelőnybe kerülnek – hangzott el az autonóm (más néven önvezető) járművekről tartott keddi konferencián a Széchenyi István Egyetemen. Az eseményen együttműködési megállapodást kötött az intézmény és a Mobilitás Platform.

Győr, 2019. november 12. – SZEhírek, Hancz Gábor, fotók: Májer Csaba József

„Autonóm járművek – a jövő közlekedése” címmel rendeztek konferenciát a győri Széchenyi István Egyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében kedden, amelyet hetedik alkalommal szervezett meg dr. Lakatos István, a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék vezetője. Az eseményen dr. Földesi Péter rektor és dr. Szalay Zsolt, a Mobilitás Platform elnöke együttműködési megállapodást írt alá. Az állam kezdeményezésére létrejött platform olyan szakmai-tudományos fórum, amelynek feladata, hogy összehangolja a jövő mobilitásában érintett állami, vállalati, oktatási és kutatás-fejlesztési szereplők munkáját.

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: egyes vélemények szerint a ma született gyerekek kétharmada olyan szakmában fog dolgozni, ami jelenleg még nem létezik, emiatt fejlesztésre, digitalizációra, hatékonyságnövelésre kell törekedni. „Olyan környezet megteremtésére van szükség, hogy a jó koponyák ne menjenek külföldre, hanem itthon találják meg a számításukat“ – szögezte le. Szerinte a 4.0-s ipari forradalom nyertese lehet Magyarország, az egyik kitörési pontot pedig az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatások jelenthetik, már csak azért is, mert úgy tűnik, a közlekedési problémák a hagyományos módokon egyre kevésbé lesznek kezelhetők a jövőben.

 

Németh Zoltán szerint az egyik kitörési pontot pedig az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatások jelenthetik hazánk számára.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében azt mondta: a megye gazdasága számára a leglényegesebb, hogy jól alkalmazkodjon a változásokhoz, s ha lehet, tegyen is hozzá. Úgy vélekedett, hogy ennek a Széchenyi-egyetem a legfontosabb helye a térségben.

Dr. Földesi Péter a plenáris ülésen tartott előadásában azt hangoztatta: a konferencia valójában nem az autóról, hanem a társadalomról szól, hiszen a közlekedés, s az, hogy milyen lesz a jövőben, mindenkit érint. Szerinte a felmerülő kérdésekre nem adhatják meg a válaszokat csak a mérnökök; ők csak megoldásokat mutatnak, de hogy közülük mi jó és hosszú távon fenntartható, azt a társadalom mondja meg. „A közlekedésnek általában három eleme van: a jármű, a pálya és az ember. A mostani kutatási irányok azt célozzák, hogy ebből a hármasból kivegyék az embert, és a járművet ruházzák fel minden olyan képességgel, amit eddig az ember birtokolt. A megbízhatóság növelése azonban egyre több erőforrást igényel, a hozadéka pedig ennek ellenére egyre kevesebb lesz. Emiatt innovációs ugrásra van szükség: kezdjünk el foglalkozni a pályával. Nem olyan kamerát kell az autóba építeni, amelyik hózivatarban, éjjel is látja, hogy merre kanyarodik az út, hanem olyan szaggatott vonalat létrehozni, amely jelet ad a járműnek. E tekintetben sokat lehetne tanulni a vasúttól és a légi közlekedéstől” – fejtette ki.

 

A konferencia valójában nem az autóról, hanem a társadalomról szól – hangoztatta dr. Földesi Péter.

A rektor beszélt arról is, hogy miután közlekedés veszélyes üzem, mindig lesznek balesetek. Az autonóm járművek közlekedése esetén is történni fognak ilyenek, s majd akkor is el kell dönteni, ki a felelős: aki benne ült, esetleg a gyártó vagy a beszállító? A Széchenyi-egyetemen a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ keretében egyébként zajlik egy projekt, amely ezeket a jogi kérdéseket vizsgálja.

A konferencián Érsek István közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországon 2017 óta adottak a jogi feltételek az autonóm járművek tesztelésére a magukat járműfejlesztőként regisztrálók számára, s szintén ezt segíti elő a ZalaZone tesztpálya, valamint az épülő M76-os okosút. Hozzátette: ebben az esetben is igaz „az aki lemarad, az kimarad” mondás, s ha hazánk nem marad le, annak előnye gazdaságélénkülés, a nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódás, a hazai innováció és tudástőke fejlesztése, valamint az autógyártók érdeklődésének felkeltése lesz.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy az önvezető autók a 2030-as évek közepén terjedhetnek el, s a Mobilitás Platform létrejöttét éppen az erre való felkészülés jegyében ösztönözték. Szerinte ebben az új jövőben a dugók megszűnnek, az útterhelés és a környezetszennyezés csökken, 85–90 százalékkal kevesebb parkolóhelyre lesz igény, csökken az utasvárakozási idő, s egymással kommunikáló járművek esetén 90 százalékkal visszaesik a balesetek száma. Úgy vélte, a mobilitás fejlődése a gazdaság és a mindennapok alapjait fogja megrengetni, s azok az országok, amelyek ehhez jól alkalmazkodnak, versenyelőnybe kerülnek. Hozzáfűzte: a szabályozás kidolgozása, a technológia ösztönzése, a szükséges beruházások megvalósítása, a felügyelet és a stratégiaalkotás az állam feladata kell hogy legyen.

Érsek István helyettes államtitkár szerint az önvezető autók a 2030-as évek közepén terjedhetnek el.

Szakmai partnereink