Új, átfogó programok a kutatóhálózat erősítésére

Interjú Bokor József MTA természettudományi alelnökkel

A következő öt évben legalább 15-20 komoly jelentőségű kutatás-fejlesztési projektet lehetne indítani. Ennek köszönhetően tovább erősödne a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek együttműködése, hosszabb távon pedig hangsúlyosabban jelenne meg az ipar támogatása az MTA kutatóhálózatában. Az mta.hu interjúja Bokor Józseffel, intézetünk tudományos igazgatójával, az MTA természettudományi alelnökével, aki továbbra is elsősorban kutatónak és egyetemi oktatónak tartja magát.

Idén májusban választotta meg a Közgyűlés természettudományi alelnöknek, amihez ezúton is gratulálunk. Az akadémiai vezetés életében elnökségi tagként már évek óta részt vesz. Milyen változást jelent a mostani pozíció? Mennyire jut majd ideje a kutatásra és egyetemi oktatói tevékenysége folytatására?

Köszönöm a bizalmat azoknak, akik megválasztottak a májusi közgyűlésen, bízom benne, hogy ezt a szerepkört hasznosan tudom betölteni. Változatlanul elsősorban kutatónak és egyetemi oktatónak tartom magam, erre a pályára is készültem. A sors hozta úgy, hogy a tudománypolitikával, illetve különböző pozíciókban a kutatómunka irányításával is foglalkoznom kellett. Húsz évig voltam tanszékvezető a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésautomatikai Tanszékén, így erős a kötődésem a felsőoktatáshoz. Az Amerikai Egyesült Államokban is kutatóprofesszor vagyok a Minnesotai Egyetem légügyi tanszékén, ami elsősorban a repülő objektumok irányításával foglalkozik. Ezeket a munkáimat a továbbiakban is szeretném folytatni – az időbeosztással majd meg kell küzdenem. Az előző két periódusban két elnökkel, Pálinkás Józseffel és Lovász Lászlóval is dolgoztam a Vezetői Kollégium és az Elnökség tagjaként, ezért elmondhatom: ismerem valamelyest az Akadémia működését. Korábban pedig ifjú kutatóként abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy együtt dolgoztam Keviczky László főtitkárral és Michelberger Pál alelnökkel, az ő munkájuk kapcsán is behatóan megismertem az intézményt. Mint intézeti ember az MTA SZTAKI-ban eltöltött hosszú évek során is sokat tanultam a kutatóhálózat működéséről. Remélem, hogy ezt a tapasztalatot is fel tudom majd használni.

Alelnökként milyen aktuális, intézményi szempontból is fontos teendőt emelne ki, amellyel munkáját kezdené?

A természettudományi és matematikai terület, amiért felelős vagyok, nagyon széles palettát ölel fel, nagy tudást és rálátást igényel. Az ember ilyenkor óhatatlanul megkérdezi magától, hogy képes lesz-e rá, de erősen remélem, hogy megbirkózom a feladattal. Az egyik fontos terület az akadémiai intézményhálózat konszolidációjának finomhangolásában való részvétel. Újabb átfogó programok indításával tovább stabilizálhatnánk meglévő intézeteinket. A Nemzeti Agykutatási Programhoz hasonlóan elindíthatnánk például egy, az autonóm járművek kutatás-fejlesztésére irányuló nemzeti programot, mely legalább hat tudományos területet és szakmát érintene közvetlenül, és még többet közvetve – hasonló hálózatot hozva létre, mint amilyen a győri Széchenyi István Egyetemen működő Járműipari Kutatóközpont által koordinált együttműködés. Sorolhatnék további területeket is, például a vízügyi vagy az ötödik generációs mobilhálózattal kapcsolatos kutatásokat. Olyan témákról van szó, amelyek sok szakterületet érintenek, az Akadémiának ezeken a területeken felkészültnek kell lennie.

A másik fontos területet az MTA tudományos osztályaival kapcsolatos kérdések alkotják. Funkciómból adódóan elsősorban a természettudományi osztályokkal, osztályelnökökkel való együttműködésre koncentrálok. Az ő munkájuk segítségével szeretném tovább erősíteni az ipar-felsőoktatás-Akadémia háromszögének együttműködését, azt az aktuális követelményekhez hangolni. Az együttműködés egyik sikertörténete a Lendület program Lovász László elnök úr által alapított új eleme, a Célzott Lendület. Ennek felfuttatásával jelentős kutatás-fejlesztési témákhoz tudnánk hozzájárulni. Ehhez az iparban több szakterületen is megvannak a partnereink. Egy ilyen együttműködés komoly potenciált jelent, amelyből minden résztvevő profitál...

A teljes beszélgetés az alábbi linken olvasható.

Hivatkozások, linkek
Tovább

A SZENERGY LEGÚJABB SIKERE LONDONBAN – A NÉGY LEGJOBB KÖZÖTT EURÓPÁBAN

A Széchenyi István Egyetem SZEnergy Team alternatív járműfejlesztő csapata idén 10. alkalommal vett részt Európa legnagyobb energiatakarékossági versenyén, a Shell Eco-marathon-on Londonban.

Tovább

A SZENERGY TEAM, AZ EGYETEM ALTERNATÍV JÁRMŰFEJLESZTŐ CSAPATA LONDONBA KÉSZÜL

A Széchenyi István Egyetem SZEnergy Team alternatív járműfejlesztő csapata idén már 10. alkalommal vesz részt a Shell Eco-marathon Europe versenyen, amely a világ legnagyobb üzemanyag-takarékossági versenye, melyen minden évben több mint 20 ország 200–nál több főiskolai, egyetemi csapata méri össze tudását.

A SZEnergy Team a Battery Electric kategóriában versenyez, amelyben a korábbi évek során többször is első és dobogós helyezést értek el.

Tovább

Ösztöndíjasaink - ELISMERIK ÉS MOTIVÁLJÁK A LEGJOBBAKAT

Hallgatóink közül a Horváth Ede Emlékdíjat 2016-ban a lébényi Gombosi Máté (gépészmérnöki Bsc, egykor a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola diákja volt), és a a kapuvári Pusztai Zoltán (gépészmérnöki BSc, Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola) pályázta eredményesenA győri egyetem minőségi fejlesztését, tevékenységének értékeit erősítő Universitas-Győ Alapítvány ösztöndíjasa lett  a kapuvári Ézsöl Krisztián (gazdálkodási és menedzsment BA). Gratulálunk!

HORVÁTH EDE DÍJ

Az emlékalapítvány névadója, Horváth Ede a győri Szerszámgépgyár igazgatója, a Vagongyár vezérigazgatója volt. 

A Vagongyárba történt kinevezése után az 1960-as évek közepétől radikális szerkezet-átalakítást hajtott végre, szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be. A Vagongyár fénykorában, az 1970-es években 20.000 ember napi foglalkoztatottságát irányította.
Győr városa 1986. január 15-én díszpolgárává választotta.
A Horváth Ede Emlékalapítvány az autóipari gyártási szakterületen tanuló győri egyetemisták és középiskolások részére 2007 tavaszán hirdette meg első alkalommal ösztöndíj pályázatát. Az egyetemisták 100 ezer Ft egyszeri ösztöndíjat, s hozzá díszoklevelet kapnak. 

SZJA 1% HALLGATÓI ÖSZTÖNDÍJ

A személyi jövedelemadóból felajánlható 1% jelenti az ösztöndíj forrásátAz Universitas-Győr Alapítvány első alkalommal 1999 őszén, ezúttal már 18. alkalommal adományozza tanévenként a 20 ezer Ft-os havi összegű, 10 hónapra szóló ösztöndíjat.

Tovább

Eseménynaptár

XIV. Regionális Állásbörze 2019. november 19.
Szenátusi Ülés 2019. november 25. 14:00 - 16:00
Záróvizsga jelentkezési időszak 2019. november 28. - 2019. december 12.

Szakmai partnereink